2013. május 12., vasárnap
Az Anyag folytatása
Megváltoztattam az eredeti terveket és a II. Fejezettől másképp haladok tovább, mint ahogy gondoltam. Ettől - úgy érzem - jobb lesz az Anyagom.
Fel fogok keresni kompetens embereket a tudomány, a vallás, az ezotéria területeiről és beszélgetni fogok olyan emberekkel, akik visszatértek a halálból. Az őáltaluk elmondottakat összeszövöm a saját meglátásaimmal és tapasztalataimmal, így egy olyan tudati HÍD alakul ki, mely mindkét irányból (szakértő-nullkilóméteres) elérhető.
Az Anyag célja az, hogy a spiritualitással eddig egyáltalán nem foglalkozók kikerülhessék a tudomány/vallás/ezotéria papjait és közvetlenül jussanak el a tudati szabadság egy olyan állapotába, ahonnan aztán a mindenkori látószögükben dönthessék el, miről hogyan vélekednek.
Változatlanul állítom, hogy nincs olyan, hogy halál, csak az van, hogy valaki fizikai teste otthagy egy valóságot. Ő az ottlévők számára valóban meghalt. Másik vonatkozás, hogy ér-e egyáltalán az a fizikai test valamit? Ha nem fejlődött szellemileg/érzelmileg/intellektuálisan/tudatilag/spirituálian/stb. sokat, akkor ér-e annyit, hogy továbbéljen. Ha nem, a tudattöredéke egyesül egy másik Énjével (In lak'ech :: Én egy Másik Te vagyok) és sem a lélek, sem a tudat nem él át veszteségélményt, sőt, megkockáztatom, hogy inkább megkönnyebbülnek. Azokba szállnak, akik valami érdemlegeset alkottak és egyesülnek velük az ő jelen emlékanyagukat átvéve.
Tehát ha egy bizonyos látószögben vizsgálom a halált, a következő fő esetek alkulhatnak ki:
1. Mindenki sír, összeomlik és az esemény tönkreteszi az életét
Valójában nem őt sajnálod, hanem Saját Magadat és a depressziód igazi oka az, hogy mi lesz Veled, ha ő nincs és nem tudsz Rajta tovább élősködni.
2. Megünneplik az eseményt és zajlik tovább az élet
A természeti népeknél mindennapos szokás.
3. Nem omlanak össze, sőt megkeményíti őket a dolog
Ők nem gondolnak arra, a halott reggel felkel, észre se véve a dolgot a saját világában és lehet, pont Téged hív fel telefonon.
Egyben biztos lehetsz: Neki jobb és lehet, Neked is. Ha nem teszed tönkre a dolgot azzal, hogy nem engeded, hogy segítsen. Odaátról. Hogy hogyan?
Ahogy összeállt a következő rész, folytatom