A Halál megtapasztalása

Sokan minden nap ezt csináljátok! Azért nem veszitek észre, mert az agyatok az általatok ismert világot vetíti továbbra is maga köré. Amit észre kellene vennetek, azt nem látjátok vagy nem halljátok, sőt, sokan nem is érzitek, mert minden ilyen átlépés után változik a Környezet. A folyó ügyek zakatolása által keltett zaj teljesen elnyomja és csak azok hallgatnak rá, akiket furcsa embereknek látunk.

Ha reggel felkelsz az ágyadban és a jelen élet emlékanyaga áll a rendelkezésre csak, akkor az esetedben mindegy, hogy meghaltál-e vagy sem, éled ugyanúgy az életedet. Ami miatt mégis van egy centiszalagod, benn a játékban, azt a születésnapodba vetett hited okozza és annak a biztos tudata, hogy öregszel, majd meghalsz. Hogy aztán hova jutsz? Mit hiszel? Hacsak nincs valami mákod és benne vagy valami magasabb szintű Buliban és akkor ez Tőled független. (Ettől a döntési szinttől magasabbról érkezik, ahol a látószög is más).

Ez a magasabb szintén Te vagy, valahol egy magasabb dimenzióban és amikor meghalsz, valamerre továbbmész. Vagy ugrasz fölfelé (emelkedés), vagy lefelé (alászállás), és van még annyi lehetőség, amennyit egy 3D-s spektrum elbír, ha vízszintesen mozogsz a párhuzamos valóságok irányába. Mivel ez egy fizikai környezet, az álmok föntről nem tűnnek úgy, mintha sok különbség lenne közöttük. Azaz, hogy mi az álom és mi a 'valóság', az 3D-ben mindegy! Közben Te mit sem tudva az Egészről, élsz egy valamilyen életet és ha ezt olvasod, rájössz, hogy úgy tűnik 'minden ezért volt', hogy ide eljuss.

Ennek annyi köze van a mágiához, hogy a folyamatban az eszköz szerepét tölti be. A tudományos világkép a történéseket a véletlennek tudja be, kivéve, ha ok-okozati viszony kelti az eseményeket. Amiért Te vagy a felelős, ha Te keltetted az Örvényeket. Az egymástól független magasabbdimenziós gondolati löketeket valaminek/valakinek az események logikus történésekké való átkonvertálása a dolga, hisz a 3D rációfelfogásában mindennek van oka, amik logikus összefüggésben állnak egymással. a mágia itt a kezed, lábad, szemed, füled. A tudati világokban persze jóval tágabbak a lehetőségeid, a fantáziád minősége a határ, mert a gondolati energiákat nem köti meg az anyagi valóság korlátrendszere.

A hivatalos tudomány addig nem hajlandó az egészről tudomást sem venni, amíg valaki elő nem áll egy bizonyításrendszerrel, azonban ebben az esetben kevés valóságban éli túl, aminek oka a fennálló rend megkérdőjelezése, azaz átlépi a vallás kompetenciahatárát egy teljesen más nézőpontú, bizonyított elmélet. A delikvens tudata tehát felfelé emelkedik, ahol már tolerálják a nézeteit. A saját filmedben ez pörög Előtted. Fogalmad sincs, a tudatod milyen  utat jár be, de a dolog hasonlít a HDD olvasófejhez, ami összevissza ugrál, Te a monitorodon (ahogy kinézel a szemeiden) azonban folyamatos, összefüggő, rendszerezett dolognak érzékeled.

Az emberek azért egyszer ilyenek, másszor olyanok, mert a tudatuk közben eltérő korszakokat is megjárhatnak, ahol az egyikben ilyenek, a másikban olyanok. Itt minden teljesen normális, mert ezt a káoszt rendezettségnek, azaz természetesnek veszi és az emberi dolog, hogy egyik nap ilyen, a másikban olyan. Ennek szélsőséges kilengései kerülnek a pszichiátriára olyan tünetekkel, mintha egyszerre 5 vagy több markáns személyisége lenne és nem tudja kezelni. A kezelése egyszerű, ülj otthon egyedül, miközben tudatosan csinálod. A Külvilág szemében Te normális vagy, mert nem találkozol senkivel ilyenkor, nem úgy azok, akik körül emberek vannak és mindenki racionális választ keres egy olyan viselkedéssorozatra, ami az időskizofrénia kifejezésből kikövetkeztethető.

Időskizofrénia az, amikor a tudatpozíciódat NEM AZ a Környezet veszi körül, amihez etikettben/etikában van harmóniád. Még nem ismeri a pszichiátria, sem a pszichológia, ugyanis ők csak 3D-ben gondolkoznak.

A magasabb idődimenzió gyakorlati megértését nagyon megkönnyíti, ha az ember el tudja képzelni a vele történő események ok-okozati összefüggéseit visszafelé. Ahogy a magasabbdimenziós gondolati minták valójában létrehozzák a valóságban zajló eseményeket. Ott, ahol az okozat szüli az okot. Lehet, nem azért születsz, mert egyszer maghalsz, hanem pont azért születsz, hogy egyszer meghalhass.