A Meditáció, mint tudati utazás

A meditáció kulcsa a légzés. Minden ettől függ. Ám itt most nem meditáció oktatás jön, hanem valami más. Aki megtanul meditálni, az még nem mondhat el mindent magáról. Csak annyit, hogy sikerült valahogy bejutnia a Kapun. Azon túl még számtalan felfedeznivaló van.

A kötött meditációk nagy hátránya, hogy utána a sorsod is kötötté válik addig, amíg el nem végzed azt (vagy ki nem adod lúzereknek). Sokáig voltam Én is ilyen lúzer, ám addig megtanultam csomó mindent és fejlesztettem Magam, amíg ez az időszak tartott. Tehát jól használtam ki, amit a lehetőségeim nyújtottak. Ilyet (kötött meditációkat/irányított meditációkat/vezetett meditációkat) csak akkor csináljunk, ha a bizalmunk az illetőben, aki mondja a szöveget töretlen. Előnye az, ha bízol az illetőben, akkor stabil kivezető utat nyújt.

Valójában az is meditáció, ha elbambulsz valahol. Mosogatás közben is érezhetsz ilyet. Általában akkor alakul ki, ha a végzett dolgaidat átveszi a másodlagos figyelem. Vannak azonban olyan emberek, akik magas szinten kiismerték magukat abban a spirituális térben (no és időben), ahova ilyenkor a tudat lép. A meditálók célja minél ideálisabb kapcsolatot kialakítani az Univerzális Energiával, így minél ideálisabb állapotot létrehozni a Külvilágban.

Ha egy hologram lapból levágsz egy pici darabot és azt lézerfénnyel világítod meg, akkor nem a pici darabot fogod ott látni, hanem az egészet piciben. Ha megvilágosodott fénnyel világítod meg Önmagad egy pici szeletét, akkor megtalálod az egész Univerzumot Magadban. Az ezotéria célja amúgy az, hogy ezt az utat megtaláld. Sokan a Csillagok Felé Visszavezető Útnak hívják, talán nem minden alap nélkül.

Ha már erről elmélkedünk és a gondolataink zöme is itt szárnyal, nézzünk egy gakorlati példát, melyben egy irányított meditációt fogunk elvégezni. Úgy van megírva, hogy mindenki kényelmesen megcsinálhassa, mert nem bonyolult. Ez amúgy egy rendkívül komoly meditáció és elég csak egyszer elvégezni.

Rendkívül komoly meditáció

1 Csússzunk le oda, ahova szoktunk.
2 Védjük le a helyet az avatatlan szemlélődők elől egy energiagömbbel, amit vizualizálunk hozzá.
3 Képzeljük el magunkat egészségesen, boldogan, örömmel teli életben és kérjük meg a Felettes Énünk, hogy a lehetőségeink, a szándékaink és a bevállalásaink ismeretében ehhez az elképzeléshez hozzon minket minél közelebb.
4 Szüntessük meg a védelmet.
5 Köszönjük meg ha akarjuk. Köszönjünk el, ha akarunk.
6 Csússzunk vissza.

A legjobb meditációk azok, amiket Te találsz ki. A legjobb meditációs technikák azok, amiket Te úgy látsz. Csak legyen meg benned a készség arra, hogy mindig a jobbat keresd és ne elégedj meg azzal, ami nem az igazi. Meditációban a tudatod képes lehet arra, hogy olyan pozíciókat váltson, ami alapvetően határozza meg az az utáni életed.

A Betépés, mint tudati utazás

Elérkeztünk a harmadik leggyakoribb utazási formához, melynek során módosult tudatállapotba kerül az agy. Mint említettem volt, a halált nem veszed észre így azt sem, ha tudatpozíciót váltasz, mi történik azokban a valóságokban, ahonnan eljössz. Ha betépsz, akkor általában onnan eljössz. Kivéve, ha nem találod ki, hogyan rögzítsd Magad olyan valósághoz (vagy valóságokhoz), ahol jól érezted Magad.

Amikor tanulmányoztam a magasabb idődimenziókat a gyakorlatban, azt vettem észre, sokszor évek telnek el két olyan időrés közt, ahol egy adott folyamat zajlik. Vagyis a mi nézőpontunkból állandóan forog valami, aminek rései vannak és ezeken a réseken át érkeznek a különféle energiák és történések. Vagyis nem tekinthetők a 3D időrelációból folyamatos idővonalnak a magasabb dimenziós időhatások. Azonban ez fordítva is így van. Csak a MI (!) látószögünkön látunk mindent folyamatos idősíknak, melyeket meghatározott ok-okozati összefüggések alakítanak. Magasabb dimenzióból nézve ugyanúgy ugrál a tudatunk összevissza, mint a nikkelbolha. Vagy mint egy mai HDD olvasófeje. Ez amúgy duplán jó példa, mert amit a HDD-fej össze-vissza ugrálva leolvas, azt Te egyenes folyamatnak látod a képernyőn.

A drogokat régen, amikor még olyan emberek éltek itt, akik erről jóval többett tudtak, csak olyan emberek használták, akik erre külön személyiségfelkészítést kaptak. Ma akárki feljuthat érzéshatár fölé. Persze mindennek meg van a maga oka, amik állandóan váltakozó információk, ahogy a látószöged változik. Ha meg lehetne húzni egy objektívnek érzett bázisvobalat a témában, azt így lehetne. A drogoktól amúgy nem kell félni, mert veszélyesek! A konyhakés is lehet veszélyes, mégse fél tőle senki.

Aki tudatmódosító anyagot használ, megnövelheti vele a gondolatai erejét. Mivel érdemes minden ilyenhez felelősséggel nyúlni, már csak a törlesztés módját kell korrekt módon kitalálni, ha az ember egy ilyen bolygóra talál, mint ez. Akár úgy is, hogy eleve ide születünk. Mert nem csak a halállal lehet utazni!

Az Álom, mint tudati utazás

A realitásban élő emberek az álmot nem tartják (!) átélt eseménynek. Az álom megmarad a gondolati kalandozás szintjén, aminek nincs is semmilyen következménye. És kontroll nélkül ereszti el a gondolatait, a képzeletét és a vágyait. Egy szóval az álmait. Ez az egyik típusú álmodás.

Vannak a tudatos álmodók. Ők tisztában vannak az álmok jelentőségével, bár mindenki máshogy értelmezi őket és ez így van jól. Az Enyém is csak egy álomértelmezés a sok közül, talán a rá fordított erőforrás minősége és mennyisége miatt lehet súlya a többiek között. A tudatos álmodók a mágia birodalmában érzik jól magukat, a mágia pedig a spirituális lények közös nyelve. Van a mágiáknak definíciója is, ami érthetően behelyezi azt a tudományos gondolkodás kereteibe, ha feltételezzük, hogy az egyik szükséges alapállítás igaz, csak még nincs bizonyítva.

Aztán vannak a normál álmok. A normál álmokról lehetne a legtöbbet beszélni, amit később minden bizonnyal meg is teszek. Dióhéjban annyit, az álom magasabb dimenziós kommunikációnak felel meg egy általad teljesen ismeretlen nyelven, amit amúgy még jól is beszélnél, ha tudnád, hogy az egy nyelv. A normál álmokat akkor látod, ha lefekszel és alszol egyet.

A nem szoványos álmok azok, amik olyanok, mint a normál álmok, csak úgy érzed, hogy van benne mozgástered. Nem csak úgy történik Veled a film, hanem tudsz benne gondolkozni is. Ez hasonlít a tudatos álmodáshoz, ám itt mélytranszban vagy.

A dimenzióutazás az álmok egy újabb csoportja. Ebben már összekeveredik az álom a valósággal, így Te ezeket a dolgokat természetesnek és a mindennapi életednek látod. A dimenzióutazásnál a kulcs, hogy a tudatpozíciód tartsd mindig az IDEÁLIS JELENPOZÍCIÓDBAN, ami az IDEÁLIS JÖVŐDBE vezet és csak onnan fogasz el Jeleket. Célszerű az Ideális Múltvonalat is meghatározni, hogy a személyiségünket ne mérgezzék meg a nem kívánt valóságok emlékei. Találkozni meg újra is lehet.

Az álomvilágokat szerintem Ti magasabb dimenziós valóságoknak nevezitek, ahol már nincs anyag és a gondolat a teremtő erő. Én a helyzetet árnyaltabbnak látom, de ezt Ti is megtekinthetitek itt. Létezik egy határzóna, ahol az álmok összekeveredhetnek a valósággal és ez eddig káoszban volt, nem volt rendezve. Eddig! Mert a realitás matrixszerű világai és az álmok meseszerű valóságai egyszer találkoznak. Talán itt kötnek ki az élet- és halál közé rekedtek, a kómás betegek, egy csomó autista, mágusok, boszik és egy csomó hasonló alak.

Ha álomban élsz, Te akkor is a fizikai világnak fogod érzékelni az emberi agyad miatt!

A Halál, mint tudati utazás

Az ember megszületik egy látszólag 3 dimenziós valóságban, fizikai testben és az Anyagban él. Eszébe nem jutna hosszú életű lényeknek olyasmi, hogy a halált kutassák. Az ember azonban nem hosszú életű lény. Vagyis ezen a bolygón sokkal sűrűbb esemény a halál, mint máshol. Úgy is lehetne mondani, mindannapos dolog. Azért háborúzik az ember olyan sokat, mert az élet olyan rövid, hogy annak kiélése fontosabb egyeseknek, mint mások élete.

Ha Te egy darab 3 dimenziós valóságban élsz, az azért van, mert a tudatod mindig csak egy valóságot tud kezelni. Közben lehet, hogy számos párhuzamos valóság létezik és Te azokban is ott vagy. Ám a hétköznapi tudattal ez nehezen érthető, ezért inkább nem kockáztatsz és maradsz a saját világodban. A gond az, eddigi meglátásaim szerint nem veszed észre a tudati utazást, mert:

- az agyad továbbra is vetíti neked a Külvilágot
- ami mindig egy darab adott 3D-s tér környezet
- a tudatod mindig csak egy valóságot kezel, ezért csak a jelen életed emlékei állnak rendelkezésre
- az előző életekkel nem tudsz mit kezdeni csak akkor, ha a rációval megértetted az értelmezési környezetet
- így a halál (Neked) egy észrevehetetlen folyamattá válik, mert nem veszed észre a tudatugrást

A felemelkedés során egyre inkább olyan lényekkel találkozol, akik egyre közelebb állnak az Egységhez. Ők nagyon nem fogják érteni az elkülönülős attitüdöt, meg azt, hogy ha valami a Tiéd, azt miért nem osztod meg a többiekkel? Főleg hogy Neked abból sok van, a többieknek meg kevés. Ugyanis nem ismerik a világodat, sem azok mélyebb összefüggéseit. Mindenki a saját világából, a saját nézőpontjából indul ki és csak kevesen képesek a másik iránti empátiára. Ahogy haladsz felfelé, úgy válik a magántulajdon egyre érthetetlenebbé.

A magántulajdon szóban benne van az, hogy 'magán'. Ez az egyes embert jelenti. Vagyis ha Te egyes emberben gondolkodsz és mész egyre följebb az Egység felé, a fönti világ szemszögéből Magad vagy a Gonosz! Ezért inkább javasolt a felfelé haladás helyett inkább a párhuzamos világok felé koncentrálni, mert úgy mindenki sokkal jobban jár. A fehér ember világát más felfogásban lehet isteni szintű valóságként értelmezni, ugyanis ahol minden ember egy külön világ (másiktól független autonom lény), ott minden ember istennek tekinthető. Hogy milyen világban, azt mindenki döntse el maga, ha körbenéz.

Az Ezotéria

Akik valóban komolyan veszik az ezotériát, nem hívatják mesternek magukat és nem balettoznak kinn a Színpadon. Csak akkor, ha elvégezték a dolgukat és mennek lazítani.

Mindenki más ezo-bulvárt nyomat, csak ciki lenne ezt kiírni. Így helyette inkább nagyon fontos emberek. Aminek helyes megélése nagyon fontos a világ titkainak felderítésében, kérdés, hányan vezettetik magukat ebben a szellemben.

Nem tartom magam mesternek! Ha ez vádként felmerül, akkor Ti tartotok csak Engem annak. Egy mester ugyanis mindent tud. Én nem. Különben is, ha felmerül akár egy darab új információ, amit addig nem tudott, akkor addig hogyan hívhatta magát annak? Emiatt gyártották 40 évig  a Trabantot és a Wartburgot ugyanazzal a kasznival. Ha azt mondják, ez a két autó minden igényt kielégít, akkor ha elkezdenek fejleszteni, kiderül, hogy addig hazudtak, nem?

Nos aki tanulni akar, megteheti úgy is, hogy nem kell mennie sehova. Csak komolyan kell vennie a dolgot és mindenre ott az internet! Saját időben, nem stresszelve akkor, amikor csak akarod.

Ha nem érdekelnek az ezoterikus társadalomban a pozíciók és ettől ők megharagszanak, azzal bizonyítják, hogy semmit sem értenek az egészből. Akkor meg Nekem nem közöttük a helyem. Hogy hol? Ki tudja? Ha tudnám előre, nagyon unalmas lenne itt az élet.

A Vallás

Míg a tudomány prominens képviselői minden újra érdek- és irigységalapú szkepticizmust tanusítanak, ami nem az érdekeiket szolgálja, most evezzünk szintén kevésbé nyugodt vizekre.

Kezdjük ott, mi az Én istendefinícióm:

Olyan személytelen intelligencia, mely irányítja cselekdeteidet és engedelmeskedik akaratodnak.

Innentől kezdve Én itt bármit mondhatok, el vagyok könyvelve egy ................ (ezt nem tudom, csak Te), mert a véleményem nem hogy nem egyezik az övékkel, rendkívül veszélyes filozófiát sejttet, a Szabadságét. Tehát el leszek könyvelve valaminek, aminek ereje a Bibliáéval vetekszik és Ti csak a paplan alól adtok Nekem igazat.

Szóval Ti, Isten bárányai hogy jöttök Ti ahhoz, hogy el merjetek gondolkozni mindenféle dolgokon, amik közül csak az egyik az, hogy mi a francot keresel Te abban a templomban?! Amikor világosan benne van a '2000 éve íródott és azóta csak tartalmában jelentősen változó, stílusában és nyelvezetében nem annyira' Szentírásban, hogy mit csinált egy halász egy fuvarozóval és miket mondtak egymásnak. Ami annyira érdekes, hogy ezért képesek vagytok vasánap reggel felkelni.

Képzeljétek, Én enélkül is jól tudom, hogyan él egy fejlett lény!

- Nem haragszol ránk?
- Nem.
- Miért?
- Ti isten bárányai vagytok, nem? Egy bárányra meg ki haragszik?

A vallásban a vallásrendőrség a legjobb, amit elég nehéz lenne anélkül megmagyarázni egy idegen lénynek, hogy a barbarizmus legkisebb jelét is elkerüljük. Amikor egy külföldi munkám során egy muszlim kollégám megkérdezte, hogy milyen vallásom van, nem értette meg a választ. Amikor rájött, hogy Nekem tényleg nincs semmilyen vallásom, csak úgy vagyok a Semmiben (láthatóan elég jól), elgondolkodott, majd közölte, hogy ezért náluk azonnali kivégzés jár, ha ez valakiről ott kiderül.

De fő a Szeretet, melyről minden monoteista vallás beszél és sehol nem vívtak ekkora háborúkat, mint itt. A legtöbbet persze isten nevében. Szóval a megtérítésem erősen necces esélyeiről a következő sorok szóljanak.

- A Te nézőpontodból olyan, mintha megáldanám ezeket.
- Miért? A Tiédből mi?
- Holografikus programokat telepítek rájuk.

A hittérítőkkel történő találkozásaimból. A lerázhatatlan nénit úgy kell lerázni, hogy azt kell neki mondani: 'Végighallgattam és azon az állásponton vagyok, hogy nem szólnék bele az Ön véleményébe. Ezért Ön se tegye ezt az Enyémmel. Kézcsókom!'. A kezdeti értelmes párbeszéd két sráccal (az egyikbe e beszélgetés után kétségek ébredtek, ez jól látszott) ott szakadt meg, amikor a másik azt válaszolta, hogy 'Benne van a Bibliában'. Amikor megkérdeztem, hogy ez akkor ettől fogva tény, azt felelte, ha benne van a Bibliában, akkor az számára az. A tiszteletem azok iránt volt meg, akik (valamilyen amerikai egyháztól) láthatóan és jól hallhatóan amerikaiként születtek és tökéletesen beszéltek magyarul. A missziót komolyan kell venni és bennük megvolt a fanatizmus.

A véleményem a Lényegről az, tök mindegy, mekkora a vagyonod, mert nem az számít, szegény vagy-e vagy gazdag. Az számít, hogyan élsz. Amikor legutóbb Ott jártam a tudatommal, kivetettem a Tízparancsolatból a paráznaságról szóló részt. Úgyis felesleges és csak terhelte a Teret.

- Tudja pap, mi köztünk a különbség?
- Mi?
- Maga hisz istenben, Én meg tudom, hogy van.

Egy ateistának is hinnie kell valamiben, így Én is hiszek valamit. Egy ateista elsősorban Önmagában hisz és nem ettől válik sötét lénnyé, hanem attól, hogy itt is vannak eltérő fejlettségi szinten lévő emberek. Akik itt alacsonyan vannak, azoknak nyújt a vallás helyes irányt. A többiek (az egyházközösségben) csak akkor tudnak ebből kilépni, amint rájönnek, ők nem bárányok, hanem emberek. Humán értelemben.

A Kiút felé vezető táblára az van ráírva: BEÚT. Azt pedig legjobban egyedül lehet kipróbálni. Sem a bandázás, sem a csordaszellem nem alkalmas a meditációhoz, amitől a Szentek ma ekkora menők. Nem utasítom el a vallásos emberekkel történő eszmecserét, ha értelmesek és van humorérzékük!

A Tudomány

A tudomány önmagát zárja (amúgy érthető) keretek közé azzal, hogy nem hajlandó semmit elfogadni, ha az nincs bizonyítva. A szellemi világ lényei (akik ugye így nincsenek) azonban nem hajlandók semmit bizonyítani, mert azon az állásponton vannak, hogy az ilyesmi mindenki magánügye. Ezért is hívják ezotériának azt az irányt, ami ezzel foglalkozik.

Bármelyik tudós, aki templomba jár, szembetalálkozhat azzal a dilemmával, hogy akkor most melyik arca az igazi? Aki hisz, vagy aki csak akkor, ha az bizonyítva van. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért jár templomba, hisz a pap se bizonyított semmit azzal kapcsolatban, amiről beszél. A világ úgy működik, hogy 'amit hiszel, Neked az van'. Tehát csecsemőkorodban kaptál egy spirituális beavatást, ahol nem állt módodban kifejezni erről a személyes véleményedet és azóta keresztény embernek vagy nevezhető. Ez egy zárt tudatzóna, ahol van egy hivatalos vélemény, ami az uralkodó, olyan, mint egy belső spirituális hálózat (intranet). A határvonalán vannak azok, akiket bár megkereszteltek, nem járnak templomba és nem is élnek vallásos életet, meg azok, akik nincsenek megkeresztelve, ám ezen a területen élnek. Ilyen vagyok Én is.

Tehát a tudós csak akkor fogad el bármit, ha az bizonyítást nyer. Nehéz úgy kitágítani a tudomány határait, hogy az számára érthető és komplex módon, összefüggéseiben legyen tálalva úgy, hogy az ember a semmiből jön vele elő. Ha nem így tenné, menet közben szétszednék, amikor még nem álltak össze a dolgok egy érthető egésszé. Azaz a tudomány világában jobb addig kussolni, amíg ki nem jössz a letesztelt, dobozos verzióval.

A tudománynak vannak szakterületei, ilyenek foglalkoznak az álmokkal is. Az álmok már az a zóna, ahol mindjárt az első dolgot bizonyíthatjuk: létezik olyan, hogy harmadik szem! Bizonyítást is nyert, hisz ha alszol, akkor sincsenek nyitva a szemeid, mégis látsz. Ahhoz, hogy ebben továbblépjünk, kölcsönös tolerancia és rugalmasság kell minden érintett fél részéről, hisz kész tények vannak a szemünk előtt, mégis tagadunk olyan dolgokat, amikről amúgy tudmásunk van.

A belső spirituális hálózatra a bizonyíték az UFO-észlelések, amikről mindenki tudja, hogy valós dolgokon alapszanak, mégis tök nyugodtan mennek haza az emberek és egyáltalán nem foglalkoznak a kérdéssel. Vajon miért? Elgondolkozott ezen valaki? Vajon miért ülnek az emberek nyugodtan és nézik végig, ahogy tönkremegy a világuk? Mert létezik egy hatalom, mely meghatározott érdekek szerint mozgatja ezt a hálózatot és azon belül is a közvéleményt, meg a közhangulatot. Addig ugye, amíg nincs bizonyítva ennek a tudathálózatnak a létezése, addig erről csak a meghibbant ezosok beszélnek. A tudomány pedig hallgat, csak magánszemélyek érnek el kimagasló eredményeket, amik nem jutnak el az emberekhez.

A tudományos megközelítés azért jó dolog, mert igyekszik objektív lencsén át értelmezni a valóságot. Ám hiányzik egy láncszem, ami talán ez a téma, amire ez a kutatómunka épül ahhoz, hogy magasabb szinten tudja betölteni hivatását. Ehhez el kellene rugaszkodni a tudományos élet meghatározó embereinek a hatalomjátékaitól és közelíteni a figyelemfókuszt a Lényegre. Ami az, hogy megtudjuk olyan dolgokat a világról, amiknek nem ismerete erősen beszűkíti az életlehetőségeinket egy olyan zárt világba, amit realitásnak nevezünk.

Megjegyzem a tudomány problémái közül az egyik az, hogy csak akkor volt hajlandó elfogadni azt a tényt, hogy a denevérek látnak a sötétben, amikor feltalálták az ultrahangot. Ez a denevéreket addig sem zavarta.

Előszó

Hosszú évek kutatómunkája eredményének összegzésére, rendszerezésésre teszek itt kísérletet. A Feladat hihetetlenül nagy, ugyanis bármilyen kérdés felmerül a témában, annak lesz mindenféle értelmezése és megközelítése. A fogalmak sem jelentik mindenhol ugyanazt, hiába használják rá ugyanazokat a szavakat. Ezért - hogy közös nevezőre hozzam ezeket - megalapítottam a Racionális Ezotériát, ahol könnyen elképzelhető hogy azonos értelmezési platformon találunk teljesen eltérő lényeket, akik így tudnak egymással kommunikálni.

A realitásban úgy lesz valakiből halálkutató, hogy elvégzi a megfelelő oktatási szakintézményeket és egy egyetemi diplomával a kezében kezd neki. Hátránya az, hogy előre megmondják neki azt, miről hogyan vélekedjen és meghatározzák a gondolkodása kereteit. Előnye, hogy mindent legálisan csinál. Ugyanis ha az ember halálkutatásba kezd, ahhoz minden bizonnyal szüksége lesz mindenféle segédanyagokra, amik módosult tudatállapotba hozzák az agyat. Hisz az agy a kutatásunk eszköze és egyben tárgya is. Később kiderül, hogy ide a Szívet is bele kell vennünk, amikor eljutunk az aura és az energiarendszerek kérdéséhez.

Az álomban pedig úgy válhatunk azzá, ha rákattanunk a témára és meglátjuk benne a Feladatot. Akiben nincs meg ez a rákattanás, abból sosem lesz az, aminek nevezi magát. Aki elkezd ezzel foglalkozni, óhatatlan, hogy rálép a vallás, a tudomány, az ezotéria és pár magánérdek lábára. Tényleg a legjobb dolog ilyenkor a halálkutatás, mert az ember sűrűn találkozik vele. Itt a közös nyelv a Mágia. Ami nem más, mint tudati-, szándék- és vágyenergiák bejuttatása a hologramba. Hogy annak fizikai tartományában lássuk megvalósulni.

Sajnos a halálkutatás már nem alkalmazkodik a vizsgaidőszakokhoz, így le kellett arról mondanom, hogy csak a papírért belehasítsak a harmadik dimenzióba. A probléma áthidalására készítettem magamnak egy diplomát és krumpliból kifaragtam hozzá egy Pecsétet is.